Kiből lesz rendszeres drogfogyasztó?

Az Asszociációk Csoportos Elemzése (Associative Group Analysis – AGA) egy olyan nyitott kérdésfeltevésen alapuló kutatási módszer, amely meghatározott szavak vagy képek által előhívott szabad asszociációk elemzésén alapul. A módszer olyan a droghasználatra vonatkozó belső magatartásbeli diszpozíciókba enged bepillantást, amelyek közvetlen kérdésfeltevéssel nehezen vizsgálhatók. Az eljárással rekonstruáljuk a válaszadók szubjektív képeit egyes drogfogyasztással összefüggő témakörökben, ezáltal összehasonlíthatjuk azokat a motivációs és percepcióbeli jellemzőket, amelyek megkülönböztetik a drogfogyasztókat a nem fogyasztóktól (comparative imaging). A módszer segítségével lehetővé válik, hogy a válaszadók mentális reprezentációinak feltérképezésével (cognitive mapping) meghatározzuk a droghasználattal kapcsolatos veszélyeztetettségük mértékét. 

Az AGA módszer egy többválaszos asszociációs feladaton alapul. Általában 24 előre meghatározott, a drogfogyasztással összefüggő témákból merített ún. hívó szó (stimulus szó) szerepel a kutatásban. Ezeket előre kikutatják. A válaszadóktól azt kérjük, hogy írjanak le annyi gondolatot, fogalmat, szabad asszociációt a kiválasztott szavakkal (esetleg képekkel) kapcsolatban, amennyi csak eszükbe jut egy adott időtartam, általában negyven másodperc vagy egy perc alatt. Azt kérjük, hogy spontán módon válaszoljanak, és minden fogalmat, emléket, eseményt, gondolatot és asszociációt soroljanak fel, ami a bemutatott szó kapcsán felmerül bennük. A szabad asszociációs feladat egyszerű és szórakoztató. Nincsenek rossz válaszok, minden reakció helyes, mivel azt a hívó szó hozza elő a válaszadóból. A droghasználókra és a nem használókra jellemző profilt meghatározott témákra adott válaszaikból rekonstruáljuk. A marihuánáról alkotott kép például élesen eltérő percepciót és attitűdöket fed fel azok körében, akik droghasználók, és azok körében, akik nem. A válaszaik olyan belső diszpozícióbeli különbségekre engednek következtetni, amelyek a viselkedésbeli különbségekre adhatnak magyarázatot. 

A droghasználók azon tendenciája, hogy a marihuánát az öröm és élvezet egy forrásaként lássák, a drogfogyasztást támogató belső diszpozíciókat fed fel. A drogokat nem használók marihuánával kapcsolatos tipikus percepciói és attitűdjei olyan felfogásra utalnak, miszerint rossz, káros, és addiktív. A nem fogyasztók aggodalma a negatív következmények miatt, illetve a fogyasztók azon tendenciája, hogy a következményeket figyelmen kívül hagyják olyan eltérő percepció-, és motivációbeli trendekre utalnak, amelyek eltérő magatartást ösztönöznek. Egyes stratégiailag kiválasztott fogalmak (pl. marihuána, alkohol, barátok, én) komparatív analízise bepillantást enged a domináns viselkedésbeli diszpozíciókba az alkohol és más drogok fogyasztása terén. Annak ellenére, hogy a specifikus válaszok semmiképpen sem meglepőek, a fogyasztó és nem fogyasztó, vagy akár kezelés előtti és kezelés utáni csoportok között fellelhető kontrasztok bepillantást adnak olyan belső diszpozíciókba, amelyek jelentősen eltérőek lehetnek, és a drogfogyasztással kapcsolatos magatartást befolyásolják.